Miért a magyar nyelv az egyik legnehezebb Európában ?

A CNN egyik riportere, James Thompson hangalak-jelentés, valamint bizonyos feliratok, felkiáltó mondatok és köszöntő szövegek alapján vizsgálta bizonyos nyelvek nehézségét, persze nem nyelvészeti kutatásról beszélünk, ez csupán egy  abszolút újságírói érdekesség, amelyet az amerikaiak megfigyeltek.

Ezt a fajta nehézséget a görög sajtó egyébként nem tartja olyan tragikusnak, Thomson egy „ Üdvözöljük Miskolcon!” táblán akadt ki. A Iefimerida nevű görög újság kiegészítésként összeveti a saját nyelvével is.

Megérkezvén egyik húsvét vasárnap Miskolcra, az a felirat fogadott a vonatállomáson, hogy Üdvözöljük Miskolcon !, ez görögül annyit tesz „  Καλως ηρθατε στο Μισκολτς „ -  természetesen ez is azt jelenti, hogy „ Welcome” ,de inkább azt a jelentést hordozza, hogy jó vagy kellemes időtöltést kívánunk Miskolcon, tehát reflektál jelentéstanilag egy adott napra, amelyen érezd magad jól a városban. Az amerikai újságíró szerint bár a magyar használja a latin betűket, mint az angol, a német, a spanyol..stb, de mégis valamiképpen a török és a finn hangjegyi állományát erősíti, ezt mind Európa közepén. Pár szó a magyarban rendkívül furcsa képet fest, ha a Welcome és a Wilkommen mellé tesszük az „ Üdvözöljük” kifejezést, eléggé eltérő képet mutat. Ez sem nyelvészetileg alátámasztott okfejtés, csupán egy látszólagos érdekesség.

Igen nehéz az is, hogy van egy település, ahova elakarsz jutni ,de nem tudod kimondani a nevét, mert furcsak mássalhangzó torlódásba ütközöl, például Miskolc, amelyet a görög lebetűz magának „ Miszkoltsz”, de az angol itt bajban van.  A magyar nyelv ugyanis semmilyen körötte lévő nyelvvel nem ápol rokonságot, amelyek 95%-ban eléggé európai nyelvnek számítanak, habár a szláv nyelvek használják a cirill írást. Sok teória van a magyar nyelvet érintően ,de grammatikailag a finn, az észt és már oroszhoz közeli ( Én csak fordítom a cikket, de ezt nem értem, miért gondolja az észtet az oroszhoz közelinek) nyelv a rokona. Aztán földrajzilag kezdi magyarázni : „ a magyar  nem olyan mint a finn, hiszen nincsen Európa peremén, inkább a közepén van ,de mégis olyan, ezért zavaros. „. Rengeteg a hasonló szó bizonyos nyelvek között, a magyarban is ott van a paprika, kabát, amelyeket például az angolból is kölcsönözhettek, ezért is nehéz megérteni ezt a nyelvet.

Dr. Lantsák István, a Brassói Egyetem nyelvész professzora azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy ha megakarjuk érteni az igazán hosszú szavak értelmét a magyarban, kezdjük el keresni a választ a történeti ó és közép német nyelvben. Nincs lehetőség így sem arra, hogy értsük a magyar lényegét, a mostani fiatalok is csak éneklik az angolt, a fiatalabb magyarok kicsit beszélik is, de az idősebbek különböző dialektikusokat használnak a magyart illetően, az abszolút idősek pedig a németet és az oroszt, szóval ilyen nagyobb nyelvészeti kutatások  alanyai ronthatják az értékeket, hiszen a beszélők egészen más képet adnak, tele vannak beidegződésekkel, amelyek félreviszik a kutatást. A magyar nyelv finnugritás-közeli kutatása vezet célra, csakis a grammatikát és a hangalakot nézve, ne keressük a közös szavakat a nyelvekben, és ne érdekeljen minket, melyik nép hová született Európában, az nem nyelvészet.

Forrás : Iefimerida.gr

Információs platform létrehozását kezdeményezi az University of Thessalia, hogy a körzet egyik legfejlődőképesebb városa Volos, a Pilio-félsziget gyögyszeme úgynevezett „ okos várossá” váljon.

A platform maga a régió kombinált kereskedelmi hálózatával, intelligens alkalmazásokkal, az e-kormányzat színvonalának javításával, a városi közlekedés fejlesztésével , a közvilágítás kezelésével és egyéb gazdálkodási intézkedésekkel foglalkozna- írja felterjesztésében a University of Thessalia.

Ez egy olyan jellegű felterjesztés, illetve tervezet, ami alapjaiban rengetné meg a város adta lehetőségeket és valamilyen főszerepet szánna  neki kereskedelmi- gazdasági , illetve infrastrukturális kérdésekben, amire például nagyobb város, Thessaloniki, esetleg alkalmatlan is lehetne.  Az Információs és Technológia-kutatási tanszék szerint ez egy olyan út, amely Volos tengeri kapcsolatait is erősíteni a környező szigetekkel, országokkal, persze kereskedelmi és egyéb külkapcsolati szemszögből. Ez mind intelligens, kreatív technológiával, alkalmazásokkal történne meg.

A Thesszália Egyetemen benyújtott posztgraduális disszertáció az intelligens és kreatív alkalmazások fejlesztésével a Volos-település átfogó fejlesztési erőfeszítésének útjára mutat. Mahi Papadam, a település-fejlesztési minisztérium  titkára megvizsgálta az adatokat, és javaslatot tett az innováció és a fenntartható formatervezés koncepciójára, mint kulcsfontosságú eszközökre a városi tér és a városi funkciók átalakításában és újradefiniálásában. Manapság a modern városi központok tervezése egyre inkább a várostervezés ezen új, intelligens dimenziója által kínált eszközök alkalmazására összpontosít, hogy megbirkózzon a városi környezetet érintő nyomásokkal és városi problémákkal.

Volos "mögött" fekszik a struktúrák és funkciók "intelligenciája" – írja Papadam.

Forrás: e-thessalia.gr

Az Elasszóniai Egyetem bizánci zenei kurzust hírdet, ahol a bizánc korabeli zenei kultúrával, zene irodalommal, kotta-képpel, valamint a kórus művekkel lehet megismerkedni.

A hallgatók minden szombaton 11:15-től ismerkedhetnek meg egésznapos tanulmányi napok keretében az Elasszónai Egyetem központi épületében. A kurzus egyedülálló Európában, hiszen a bizánci zenei kultúra még valamennyire a reneszánszt megelőző középkori, vagyis régi-zenei kultúra és kor része.

A kurzusnak van felnőttképzési szekciója is, amely minden csütörtökön este 7 órától kezdődik.

Felhívjuk mindazok figyelmét,  akik érdeklődnek az egyházi zene és hagyomány iránt, hogy bátran jelentkezzenek a kurzusokra.

Az oktató az Elassonai Szent Demetrios templom apátja, Lemonopoulos George.

Telefonos regisztráció és információ: 6978-722.740 és 6984-720.536.

E-mail: glemon84@gmail.com

forrás : www.kathimerini.gr

Elhunyt a többszörösen díjazott görög irodalom képviselője , költő, novellista, műfordító  és drámaíró Valaoritis. Haláláról saját facebook oldalán lehetett tájékozódni. Barátja, tanítványa búcsúzott a 98 évesen elhunyt költőtől bejegyzésében „ igazán gazdag életet élt „ –írja a költőtárs.

Valaoritis Lausanne-ben született, Svájcban 1921-ben és az Athéni Egyetemen tanult irodalmat és jogot, majd következett a londoni és párizsi tanulmányút, ahol életének nagyobb fejezeteit töltötte el. Londoni tartózkodása során, 1944 és 53 között a görög-angol költő George Seferis műveit fordította és szerzett nemzetközi hírnevet a költő és önmaga számára is,  hasonlóan a 30-as évek költő-műfordító generáció tagjaihoz, mint Odysseas Alytis, Nikos Engonopoulos, Andreas Emebirikos és Nikos Gatsios. Ez idő alatt ismerkedett meg T.S.Elliottal, Wh. Audennel , Dylan Thomasszal  és más nevesebb művészekkel, írókkal is.

1954 és 60 között Párizsban élt és csatlakozott Andre Breton szürrealista író köréhez, mielőtt visszatért Görögországba, majd hazájában a „Pali” –( újra) című lapnál dolgozott újságíróként.

 Életének következő fejezete az USA-ba vezetett, ahol összehasonlító irodalomtudományt és kreatív írást tanított a san fransisco-i egyetemen 1968 és 1993 között. 1996-ban  a Nemzeti Költők Egyesületének díjával tüntették ki. ( National Poetry Association )

2004-ben visszatért Görögországba, ahol az Athéni Tudományos Akadémia felterjesztésére miniszteri kitüntetésben részesült  (Arany Érdemkereszt), valamint még számos irodalmi díjat vehetett át. Valaoritis számos fordítása, esszéje, antológiája, költeménye és novellája jelent meg görögül, angolul és franciául, legtöbbet ő maga írt vagy fordított.

forrás : www.kathimerini.gr