Görögországban úgy mondjuk Καλα Χριστουγεννα "Kala Christoujenna" - nyers fordítában " Kellemes Krisztus születését ! "
Karácsony Szenteste például szokássá vált a különböző falvakban, hogy fokhagymával átitatott zsinór-félére akasztanak szegfűszeget a görögök, amit azt ajtóra tesznek, hogy elűzzék a rosszindulatú embereket és az ezzel járó rossz vendégsereget is, ami megfertőzi az adott ház boldogságát.
A házak bejárati ajtaját fenyő koszorú díszíti itt is, természetesen az európai hagyományoknak megfelelően itt is díszes, ez a fajta koszorú viszont azt jelenti, hogy szerencse érkezik a ház lakóira.
A másik ilyen érdekes elem lehet a kivilágított hajó. Ez a szokás bár halványodni látszik az elmúlt években és természetesen helyébe lép a karácsonyfa állítás, mint idegen eredetű hatás. A hajó feldíszítése és kivilágítása az emberi élet útját jelképezi, méghozzá egy új utat, ami eddig nem volt, ez összekötődik Krisztus születésének napjával, ami minden évben új irányt mutat az embereknek, hiszen ez egy folyamatos újra és újra születés és mindig új és új dolgokat hoz be a görög emberek életébe.
Anno a matrózcsaládok gyermekei elkészítették saját hajójukat minden évben. A hajó jelképezte a gyermekek számára a rokonokkal való kapcsolattartást, akik a szigetvilágban éltek szerte, valamint a tenger iránti szeretetüket. Ennek a szokásnak igen szomorú története van, háborús időszakokra vezethető vissza, még a török megszállás idejére, így mint ünnepi szimbólum egyre inkább halványodik.
A thessaliai görögök legfontosabb karácsonyi hagyománya például a sertés levágása. A sertés levágásának előkészítése hosszadalmas folyamat volt, mint kb. egy itthoni disznóvágás, hajnalig ünnepeltek aztán, reggel meg folytatták a vágást és a feldolgozást. Több napig tartott, a legidősebb rokonok a családban határozták meg, hogy milyen ütemben zajlik a sertés vágása.
A görög naptár szerint ez a nap december 27 volt, Agios Stefanos napján, az ünnepet ezért Grunostefanosnak nevezik. ( István-vágás kb.)
A thrákiai görögök még talán mindig tartják ilyenkor a “Christokloura” hagyományát. Szép kerek zsemléket sütnek, amiket aztán díszítenek különféle görög népi mintákkal, ami a múltra való emlékezést jelenti. Ezt aztán mézzel borították, majd Krisztus születése napján közösen fogyasztotta a család. ( Krisztusi édesség )
Music thrákiai szokás a “Bamousiaraioi”. Ilyen busújárás szerű szelleműző, boszorkányűző felvonulás, amiben egy család férfi tagja Bamousiaraioi-nak öltözik be, a felesége pedig az ő feleségének, majd dudákkal kísérik őket, felvonulnak a faluba kézenfogva, szinte “ üldözik ki őket “. A csúnya férfi szellem tokfejű és hosszú tök orra is van, kötény a fején és kecskeszőr ruha borítja őt, a felesége népviseletben.
Macedóniában például a ház tulajdonosa a saját földjéről választja ki a legerősebb olajbogyó vagy fenyő ágat, és az adott ház kandallójába helyezi. Ez a fa, más néven "karácsonyfa", a karácsony mind a tizenkét napján ég. A “Christoxylus” égetésének hagyománya szerint a kis Krisztusnak segít megmelegedni Betlehem jászoljában.
Egy másik macedón szokás a "Momogeroi”. Ez egyfajta hagyományos népi színház, amely minden faluban szinte szokás, ahol vannak menekültek Ponto-ból. A színházi előadások főszereplői imitációs mozgást végeznek, arcuk pedig olyan, mint az öreg emberek bőre, ilyenné maszkírozzák magukat. Az előadások a Karácsony mind a tizenkét napján zajlanak szintén.
“Kollinda Babo”
Pellában a "Kolinda Babo" szokása még ma is élénk. A helyiek december 23-i éjjel tüzet gyújtottak, és "Kolinda Babo" -t kiabáltak rá, ami azt jelenti: “Vágjon, Mama!”.
Ez a szokás a férfiak csecsemőinek Heródes általi levágását ábrázolja. Így a tűz arról tájékoztatja a lakosokat, hogy nem csak Heródes király, hanem az újév esetleges gonoszai által is védeni kell majd.
“A gránátalma törés” - “To spásimo tou rodiou”
A Peloponnészoszban szokás gránátalmát törni ünnepekkor Szilveszter estén a háztulajdonos a templomba megy a gránátalmát a kezében tartva, melegen tartja, hogy szépen törjön majd fel, hidegen nem jó. Mielőtt a templomba belép, kopogtat a bejárati ajtón, majd erőteljesen megtöri a gránátalmát, hogy a madarak mindenhol a a templom belsőjében szétszóródjanak.
A gránátalma törésével együtt azt kívánják: "egészséget, boldogságot és örömet az új évre, és annyi gránátalmát, mint gránátalma van és annyi zsebben legyenek, hogy egész évben legyen" mindenkinek jusson. A gránátalma törésének a hangja ugyanakkor távol tartja az ártó szellemeket is.
Karácsonyi kenyér” Χριστουγεννετικα ψωμι “
Krétán a karácsonyi kenyér dagasztása szintén ünnepi hagyomány. Teljes rítusnak tekintik, és annak előkészítéséhez bizony a legjobb minőségű anyagokat használják. A háziasszonyok kerek alakú kenyeret készítenek, tetejét görög virágmintával és kereszttel díszítik. Szokás, hogy ezt a karácsonyi kenyeret a háziasszony vágja fel karácsony napján, és kiosztja az ünnepi asztalnál ülő családtagoknak.
Forrás : eikones.top
