Mit szólna , ha valaki azt mondaná, hogy a robot nem a modern világ találmánya, vagy hogy a mozi, a film nem olyasmi, amelyet a Lymeier testvérek találtak fel  a huszadik század elején, hanem  mindkettőt az ókori görögök ötlete szülte több ezer évvel ezelőtt.

Vigasztaló mosollyal és egy orvos, lehetőleg neurológiai szakember látogatásának ajánlásával reagálna, ugye ? ... DE még mielőtt az orvosi segítségre szorulók osztályozására sietnénk, egy sétát illik tenni az ókori görög technológiai múzeumban, ahol Costas Kotsanas meggyőzi majd Önt is , hogy változtasson véleményén ... nemcsak ezekben a dolgokban , hanem tucatnyi más érdekes kérdésben is a találmányokat illetően, amelyeket véleményünk szerint az ókori görögök készítettek, és nagymértékben befolyásolva a modern nyugati kultúrát a későbbiekben.

Az Elefteria  meglátogatta a múzeum azon helyiségeit, amelyek a jövő kedden nyitják meg kapuit a thesszáliai (korábban Carrefour) közönség számára , a Larissa Kamara alelnökével és a Kereskedelmi Kamara fejlesztési elnökével, Dimitris Papal úrral karöltve, közösen nyitják meg a kiállítást.  Érdemes megjegyezni, hogy az ókori görög technológiai múzeum a Larissába érkezése előtt Dél-Koreában volt - ahol nagy sikert aratott - és folytatja útját, miután helyet foglalt itt is,  Larissaban korunk, Japán technológiai Mekkájában.( Gondolják ezt a görögök magukról, ha-ha )

A kiállított találmányok  közül néhány, amelyeket a múzeum látogatói láthatnak, és amelyekkel kölcsönhatásba léphetnek, az Ironoszféra (az emberiség első mozdonya), a Ptolemaiosz csillagszórója, a vas "eladó" (érmével működtetett váza), a Pythagorai Tarantino íjász elsõ autonóm repülõgépe, az elsõ automatikus humanoid pincér (robot fajta), az automatikus jármű-báb  a Heron, automata hidraulikus óra a Ktészibiosz, és természetesen egy példányt is láthatnak az Antiküthérá-ról , a feltételezett első számítógépről  az emberiség történelmében.

Forrás : eleftheria.gr

A Larissa-városi  Konzervatóriumot tegnap este elárasztották a larissai zenészek, hogy részt vegyenek a 25. Larissai Nemzetközi Kórusfesztivál első napján, amely idén "Panagiotis Papathanassiou" címet viselte.

Az idei fesztiválon Larissa városa megemlékezik azokról a zeneszerzőkről, akik sok éves kórustevékenységükkel nagyban hozzájárultak a város kulturális életéhez , mint  Mikis Theodorakis, Manos Hatyidaki, Yianni Markopoulos és mindenki másnak is, aki úttörője volt a Larissa Nemzetközi Kórusfesztivál létrehozásának 1981-ben. 

Panos Sapkas, kulturális alpolgármester rövid beszédében Panagiotis Papathanassiou hozzájárulásáról  beszélt  a kóruszene terjedése kapcsán , majd hozzátette „ Vitathatatlan ténynek tartjuk, hogy a hagyomány a múltat megszégyenítő újításokkal fog folyamatosan erőre kapni, de igényességét megőrzi. Éppen ezért mindent megteszünk, hogy ne csak Görögországban, de az egész világon is jelentős kóruszenei fesztivállá váljunk.

Forrás : eleftheria.gr

Miért a magyar nyelv az egyik legnehezebb Európában ?

A CNN egyik riportere, James Thompson hangalak-jelentés, valamint bizonyos feliratok, felkiáltó mondatok és köszöntő szövegek alapján vizsgálta bizonyos nyelvek nehézségét, persze nem nyelvészeti kutatásról beszélünk, ez csupán egy  abszolút újságírói érdekesség, amelyet az amerikaiak megfigyeltek.

Ezt a fajta nehézséget a görög sajtó egyébként nem tartja olyan tragikusnak, Thomson egy „ Üdvözöljük Miskolcon!” táblán akadt ki. A Iefimerida nevű görög újság kiegészítésként összeveti a saját nyelvével is.

Megérkezvén egyik húsvét vasárnap Miskolcra, az a felirat fogadott a vonatállomáson, hogy Üdvözöljük Miskolcon !, ez görögül annyit tesz „  Καλως ηρθατε στο Μισκολτς „ -  természetesen ez is azt jelenti, hogy „ Welcome” ,de inkább azt a jelentést hordozza, hogy jó vagy kellemes időtöltést kívánunk Miskolcon, tehát reflektál jelentéstanilag egy adott napra, amelyen érezd magad jól a városban. Az amerikai újságíró szerint bár a magyar használja a latin betűket, mint az angol, a német, a spanyol..stb, de mégis valamiképpen a török és a finn hangjegyi állományát erősíti, ezt mind Európa közepén. Pár szó a magyarban rendkívül furcsa képet fest, ha a Welcome és a Wilkommen mellé tesszük az „ Üdvözöljük” kifejezést, eléggé eltérő képet mutat. Ez sem nyelvészetileg alátámasztott okfejtés, csupán egy látszólagos érdekesség.

Igen nehéz az is, hogy van egy település, ahova elakarsz jutni ,de nem tudod kimondani a nevét, mert furcsak mássalhangzó torlódásba ütközöl, például Miskolc, amelyet a görög lebetűz magának „ Miszkoltsz”, de az angol itt bajban van.  A magyar nyelv ugyanis semmilyen körötte lévő nyelvvel nem ápol rokonságot, amelyek 95%-ban eléggé európai nyelvnek számítanak, habár a szláv nyelvek használják a cirill írást. Sok teória van a magyar nyelvet érintően ,de grammatikailag a finn, az észt és már oroszhoz közeli ( Én csak fordítom a cikket, de ezt nem értem, miért gondolja az észtet az oroszhoz közelinek) nyelv a rokona. Aztán földrajzilag kezdi magyarázni : „ a magyar  nem olyan mint a finn, hiszen nincsen Európa peremén, inkább a közepén van ,de mégis olyan, ezért zavaros. „. Rengeteg a hasonló szó bizonyos nyelvek között, a magyarban is ott van a paprika, kabát, amelyeket például az angolból is kölcsönözhettek, ezért is nehéz megérteni ezt a nyelvet.

Dr. Lantsák István, a Brassói Egyetem nyelvész professzora azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy ha megakarjuk érteni az igazán hosszú szavak értelmét a magyarban, kezdjük el keresni a választ a történeti ó és közép német nyelvben. Nincs lehetőség így sem arra, hogy értsük a magyar lényegét, a mostani fiatalok is csak éneklik az angolt, a fiatalabb magyarok kicsit beszélik is, de az idősebbek különböző dialektikusokat használnak a magyart illetően, az abszolút idősek pedig a németet és az oroszt, szóval ilyen nagyobb nyelvészeti kutatások  alanyai ronthatják az értékeket, hiszen a beszélők egészen más képet adnak, tele vannak beidegződésekkel, amelyek félreviszik a kutatást. A magyar nyelv finnugritás-közeli kutatása vezet célra, csakis a grammatikát és a hangalakot nézve, ne keressük a közös szavakat a nyelvekben, és ne érdekeljen minket, melyik nép hová született Európában, az nem nyelvészet.

Forrás : Iefimerida.gr

Nanos Valaoritis :  Kiéhezettek

Testek, amelyek csak csont nélkül

Arcok, amelyek utak végül

Elbuknak egyszer, mikor a nap felkel

Mint az írógép hangja.

Oldalukon csak a testpáncél

Férjek a mélyben, csak álomtér

Nézik a hült helyt, az káosz-rend

Mint a vas, csak pihennek

Furcsak az érzés a mélyvízben

Félpanziós csak az étrendem

Színek és szagok egyvelege

Heléna ruhája kéklőben

Csak nézi a dolgokat hogy mennek

Másokkal asztalhoz ül csendben

Lenéz a népre és gondolja

A szörnyű tömeg majd elmossa

Próbálom érteni őt

Éjszaka meztelen  fekszik a kádban

Elhagyta ruháit Heléna

Mielőtt a víz teteje befagyna.

Fordította : Kovács Benjámin

Δειπνοσοφιστές

Σώματα χωρίς πρόσωπα συγκεκριμένα

Πρόσωπα χωρίς σώματα σχηματισμένα

Που σβήνουν μόλις σβήσει ο ήλιος

Με το θόρυβο μιας γραφομηχανής

Με μπράτσα γυμνά ρωμαλέα στο πλάι τους

Αντρειωμένοι ροχαλίζουν στον ύπνο τους

Και βλέπουν πως το χάος τούς νίκησε

Στα σιδερένια σαλόνια του ύπνου

Εξαϋλωμένα αισθήματα στην παραλία

Των υπνοδοχείων της Μέσης Κατηγορίας

Καμωμένη από χρώματα και αρώματα

Η ωραία Ελένη ντυμένη της μόδας

Ρεμβάζει κι αναρωτιέται τί κάνει

Καθισμένη σ’ ένα τραπέζι με άλλους

Κοιτώντας νωχελικά το αργόσχολο

Πλήθος της ζέστης της άσπρης σεζόν

Κι εγώ προσπαθώ να την πείσω

Να κάνουμε μπάνιο τη νύχτα οι δυο μας γυμνοί

Αφήνοντας στην παραλία τα ρούχα μας

Και με ρωτάει αν το νερό θα’ ναι κρύο.

Az Elasszóniai Egyetem bizánci zenei kurzust hírdet, ahol a bizánc korabeli zenei kultúrával, zene irodalommal, kotta-képpel, valamint a kórus művekkel lehet megismerkedni.

A hallgatók minden szombaton 11:15-től ismerkedhetnek meg egésznapos tanulmányi napok keretében az Elasszónai Egyetem központi épületében. A kurzus egyedülálló Európában, hiszen a bizánci zenei kultúra még valamennyire a reneszánszt megelőző középkori, vagyis régi-zenei kultúra és kor része.

A kurzusnak van felnőttképzési szekciója is, amely minden csütörtökön este 7 órától kezdődik.

Felhívjuk mindazok figyelmét,  akik érdeklődnek az egyházi zene és hagyomány iránt, hogy bátran jelentkezzenek a kurzusokra.

Az oktató az Elassonai Szent Demetrios templom apátja, Lemonopoulos George.

Telefonos regisztráció és információ: 6978-722.740 és 6984-720.536.

E-mail: glemon84@gmail.com

forrás : www.kathimerini.gr

A ritka középkori, korábban betiltott, illusztrált kódex-sorozat Nagy Sándor  életének bizonyos részeit mutatja be, amelyet a Velencei Hellenista és Bizánci Intézet hozott nyilvánosságra és publikálta, korábban digitálisan javított kiadásról beszélünk, amely egyedülálló Európában. A kiállítás a 84. Alkalommal megrendezett Thessaloniki Nemzetközi Vásáron talál helyet.

A kutatások szerint a kódex Nagy Sándor életét mutatja be, valamint, hogy a hódítások előtt és alatt mik történtek vele, hogyan hódította meg Indiát vagy milyen értékeket vitt tovább saját kultúrájából és tanítómesterétől Arisztotelésztől.

A különleges kézirat volt a legszélesebb körben olvasott középkori olvasmány, amelyet 30 nyelvre fordítottak le , a későbbiekben segítette a nyelvújítást, inspirálta  a történészek,  az írók és a színházi rendezők munkáját is.

A kódex több mint 250  képpel történő illusztrációt tartalmaz, legtöbbjük arany-szegélyezett és túldíszített, ahogyan egy ókori Makedóniai Királyt ábrázolni kellett. A kódex a következő szalagcímmel fut a kiállításon : „ Nagy Sándor legendája bizánci ábrázolásban. Bizánci örökség és kézirat.”

Az esemény részét képezik  digitálisan megalkotott 3D-s elemek, hologramok, hogy utaztatható legyen a kódex olyan helyekre is mint New York, Kína, Isztanbul és Jeruzsálem.

A Velencei Görög Intézet Felügyelő Bizottságának elnöke, Christos Arabatzis szerint a „Codex 5 „ néven futó kiállítás egyedülálló a világon, mivel ez a középkori kódexek leggazdagabb illusztrált változata, és kivételes művészeti értékkel rendelkezik.  A kiállítást a külügyminisztériummal és az oktatási minisztériummal együttműködésben hozták létre,  állandó helye  Thesszaloniki Alexandreio Melathron fedett sportkomplexuma lesz , ahol szeptember 16-ig tartják nyitva.

A kiállítás minden nap 10 és 8 óra között látogatható.

forrás : www.kathimerini.gr

Elhunyt a többszörösen díjazott görög irodalom képviselője , költő, novellista, műfordító  és drámaíró Valaoritis. Haláláról saját facebook oldalán lehetett tájékozódni. Barátja, tanítványa búcsúzott a 98 évesen elhunyt költőtől bejegyzésében „ igazán gazdag életet élt „ –írja a költőtárs.

Valaoritis Lausanne-ben született, Svájcban 1921-ben és az Athéni Egyetemen tanult irodalmat és jogot, majd következett a londoni és párizsi tanulmányút, ahol életének nagyobb fejezeteit töltötte el. Londoni tartózkodása során, 1944 és 53 között a görög-angol költő George Seferis műveit fordította és szerzett nemzetközi hírnevet a költő és önmaga számára is,  hasonlóan a 30-as évek költő-műfordító generáció tagjaihoz, mint Odysseas Alytis, Nikos Engonopoulos, Andreas Emebirikos és Nikos Gatsios. Ez idő alatt ismerkedett meg T.S.Elliottal, Wh. Audennel , Dylan Thomasszal  és más nevesebb művészekkel, írókkal is.

1954 és 60 között Párizsban élt és csatlakozott Andre Breton szürrealista író köréhez, mielőtt visszatért Görögországba, majd hazájában a „Pali” –( újra) című lapnál dolgozott újságíróként.

 Életének következő fejezete az USA-ba vezetett, ahol összehasonlító irodalomtudományt és kreatív írást tanított a san fransisco-i egyetemen 1968 és 1993 között. 1996-ban  a Nemzeti Költők Egyesületének díjával tüntették ki. ( National Poetry Association )

2004-ben visszatért Görögországba, ahol az Athéni Tudományos Akadémia felterjesztésére miniszteri kitüntetésben részesült  (Arany Érdemkereszt), valamint még számos irodalmi díjat vehetett át. Valaoritis számos fordítása, esszéje, antológiája, költeménye és novellája jelent meg görögül, angolul és franciául, legtöbbet ő maga írt vagy fordított.

forrás : www.kathimerini.gr